Keresés
Portálunk balesetet szenvedett
személyeknek szól.

Egyéb balesetek

Közterületen bekövetkezõ baleset

Télen gyakoriak a jeges, havas, síkos járdán/úton való elcsúszásos balesetek.

Ilyen esetekben mindig azt kell vizsgálni, hogy az elcsúszás kinek a hibájából következett be. A vonatkozó miniszteri rendelet értelmében (1/1986. ÉVM-EüM) mind a járdák mind a közutak esetében szabályozva van, hogy ezeket kinek kell takarítani, hó- és jégmentésíteni. A közutak tisztántartásáért pl. az önkormányzat, ill. az erre a szolgáltatásra vele szerzõdött szerv felelõs, a járdaszakaszok rendben tartása pedig az ingatlanok tulajdonosainak vagy az üzletek/boltok használóinak feladata (a nyitvatartási idõ alatt).

Amennyiben a járdák/utak hó- és jégmentésítéséért felelõs személyek ezen kötelezettségüknek nem tesznek eleget és az „elcsúszásos” baleset a járda/út síkosságára vezethetõ vissza, úgy a balesetet szenvedett személy jogos kártérítési igénnyel léphet fel a takarítási kötelezettségét megszegõ személlyel/szervvel szemben.

Épületrõl lehulló tárgy által okozott kár

Az épületrõl lehulló tárgy által okozott kár esetei a Ptk. alapján három csoportra oszthatók:

  1. Az épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságaiból másra háramló kár
  2. Az épületre kifüggesztett tárgyak (pl. cégtábla) leesésével okozott kár
  3. Valamely tárgynak lakásból való kidobásával okozott kár

Az 1. esetben a kárért az épület tulajdonosa a felelõs, aki csak akkor mentesülhet a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg.

A lehulló tárgy lehet vakolat, tetõcserép, lehulló hótömeg, gipszszobor, leomló tûzfal, ledõlõ kémény stb. A hiányosság lehet pl. meglazult tetõ, hiányzó korlát, rossz állapotú lépcsõ.

A 2. esetben annak a felelõssége állapítható meg, akinek érdekében a tárgyat kifüggesztették, tehát pl. az a személy, akinek üzleti érdekét a cégtábla szolgálja.

A 3. esetben, attól függõen, hogy a tárgyat honnan dobták ki (lakásból vagy közös használatú helységbõl), a lakás bérlõje/használója vagy az épület tulajdonosa a felelõs.

Állat és vadállat által okozott baleset

Az állat által okozott károkat 3 csoportra oszthatjuk:

  • Háziállat által okozott kár
  • Az ember uralma alatt tartott vadállatok által okozott kár
  • Vadon élõ állatok által okozott kár

Háziállat által okozott kár

Az állattartó a kártérítés általános szabályai szerint felel.

Az állattartó felelõssége a legváltozatosabb formákban valósulhat meg. Gyakori eset, hogy a szabadon engedett állat a közúti forgalomban balesetet okoz, a közútra került õrizetlen szarvasmarhák, juhok által okozott kár. E körbe tartozhat az embert megharapó állat esete is.

Adott esetben az állattartó felelõsség alóli mentesülését vagy kármegosztást eredményezhet a károsult felróható közrehatása (állat ingerlése, állat számára elkerített területre való belépés a figyelmeztetés ellenére, stb.).

Az ember uralma alatt tartott vadállatok által okozott kár

Az állattartó ebben az esetben a fokozott veszéllyel járó tevékenység szabályai szerint felel (kevés kimentési lehetõséggel).
Vadállat nemcsak az egzotikus, köznyelv szerinti vadállat (oroszlán, tigris), hanem a természetes életmódja szerint vadonélõ és befogott vaddisznó, róka, farkas stb. is.

Vadon élõ állatok által okozott kár

Gyakran elõfordul, hogy a közúton hirtelen megjelenõ vad a gépjármûvel ütközik.
Ilyenkor károsodhatnak a gépjármû, gépjármû utasa és a vadászatra jogosult a vad elhullása, sérülése folytán.
A bírói gyakorlat szerint a vad megjelenése a közúton még nem elégséges a vadászatra jogosult felelõsségének megállapítására, hanem vizsgálni kell, hogy kinek a felróhatósága miatt következett be a kár.
A bírói gyakorlat szerint a vadászatra jogosult felelõssége állapítható meg a következõ estekben:

  1. A baleset autópályán, autóúton vagy gyorsforgalmi úton következik be
  2. A baleset közvetlenül a vadászat miatt következik be (a vadhajtás során a vadat a közút felé terelték)
  3. A baleset olyan közútszakaszon következik be, ahol nem volt vadveszélyt jelzõ tábla elhelyezve

Síbaleset

A sípályákon nemzetközi „si-kresz” szabályok érvényesek. Ilyen az ún. "FIS 10" (FIS = Nemzetközi Síszövetség), mely az alpesi országokban a sípályák rendjének fenntartását szolgálja. A szabályok közül talán a legfontosabb, hogy a hátulról (fölülrõl) jövõ sízõnek úgy kell a nyomvonalát megválasztani, hogy az elõtte haladót semmilyen módon ne veszélyeztesse.

Amennyiben a síbalesetnek vétkes okozója van, úgy ez ellen a személy ellen a sérült kártérítési igénnyel léphet fel.

Az oldal tartalmát összeállította: Dr. jur. Dr. med. Hantos Ádám ügyvéd

Partnereink
gépjármû szakértõ
advance medical
Soron
©2007-2018 Karszakertok.hu Kft. Minden jog fenntartva!